Edzői értékelés a 2016/2017-es szezonról: Kemecsi László

Részletek

Létrehozva 2017. június 19. (hétfő) 10:30

Szezonzáró évértékelő sorozatunk harmadik részében, az U19-es csapat trénere, Kemecsi László foglalja össze az elmúlt időszak történéseit.

2016 nyarán új kihívás elé nézett az U19-es társaságunk, egy kicsivel erősebb bajnokságba, az országos III. osztályba nevezett be egyesületünk. Az ellenfeleink szinte mindegyike ismeretlen volt a számunkra, így nem tudhattuk, mi vár ránk. Csak reménykedni tudtunk, hogy az elmúlt időszak megyei szintű ellenfeleinkkel ellentétben a nekünk jóval jobban fekvő játszós csapatokkal fogunk találkozni. Sajnos a nyári felkészülésünk nem sikeredett valami jól, hiába játszottunk rengeteg edzőmeccset, az edzések látogatottsága nem volt valami fényes. A kellő igazolás darabszáma is elmaradt a várakozásokhoz képest. Heti 4 edzés úgy látszik nem mindenkinek volt motiváló. Próbáltam minél több felállási formát megtanítani, rengeteg gyakorló mérkőzést játszottunk a felnőtt csapatunkkal, amelyért utólag is hálás köszönet. Ez azonban nem mindig köszönt vissza a mérkőzéseken. Itthon semmi gond nem volt, majdnem minden mérkőzésünkön nyertesen hagytuk el a pályát. A gondok a vidéke derbiken, illetve a vasárnapi mérkőzéseken kezdődtek. Játékunkat mindig a gólra törés jellemezte. Sajnos ez a védekezésünk rovására ment. A mi mérkőzésünkre, aki kilátogatott, az garantáltan szórakozott, sok találatot láthatott. Ez nem csak a rúgott gólokban mutatkozott meg, hanem a kapottakban is. Sokszor játszottunk tetszetősen, látványosan, de rapszodikusan is.

A téli felkészülést látogatók létszáma sem nagyon tért el sajnos a nyáritól, pedig sikerült igazolnunk is, de voltak, akiktől időközben elköszöntünk. Így összességében nem nagyon tudtuk növelni a keret létszámát. Az felkészülés mérkőzések jól sikerültek, s bizakodva vágtunk neki a tavasznak. Időközben 4 játékosunk is a felnőtt kerethez került, így még jobban csappant az edzéseken résztvevők száma. Rapszodikusságunk még jobban kiütközött a második felvonásban. Szinte majdnem minden utánunk lévő csapattól vereséget szenvedtünk, ellenben a dobogósoktól pontot vagy pontokat raboltunk. Így nem sikerült elmozdulnunk a középmezőnytől.

Összességében kijelenthetem, hogy a tabellán elfoglalt helyezésünk ősszel és tavasszal sem tükrözte a csapat erősségét, jócskán maradt bennük 15 pont. Egyénileg mindenképpen fejlődtek azok a játékosok, akik az edzéseken is odatették magukat. Én nem az érmeket és a kupákat gyűjtöm! Nem tölt el nagy dicsőséggel, hogy ilyen olyan bajnokságot nyerjek. Arra ott vannak a játékosok.

Fontos célom, hogy mindenkit arra a szintre juttassak el ahova való és amennyit tesz érte. Ha az általam edzett gyerekből nem is lesznek élvonalbeli játékosok, de ha páran a város felnőtt csapatát tudják erősíteni, akkor hátradőlhetek és nyugodt szívvel mondhatom, nem hiába dolgoztam! Köszönöm azon játékosoknak, akik a nehéz időszakban is kitartottak, elviselték makacsságomat, áldoztak szabadidejükből. Köszönöm azoknak is, akik nem tették ezeket, mert sokat tanultam ebből, ezáltal megerősítettek. Szeretném megköszönni az egyesület vezetőinek is, hogy remek körülmények között edzhetünk, zökkenőmentes volt az edzőmeccsekre és a mérkőzésekre való eljutásunk, biztosítva volt a tárgyi, anyagi és személyi feltételek is a szerepléshez.