Edzői értékelés a 2022/2023-as szezonról: Kelemen István

Évadértékelő rovatunk nyolcadik fejezetében Kelemen István, az U19-es csapatunk edzője szólal meg.

Immáron már a második szezonomat töltöttem a Nagykáta SE ifjúsági alakulatának kispadján - kezdte értékelését Kelemen István. Nem volt könnyű, a legfontosabb feladat az volt, hogy igazi csapattá alakuljunk és akik elmentek vagy befejezték különböző okok miatt azok újra kedvet kapjanak, illetve térjenek vissza. Az előző szezonban ezt sikerült maximálisan teljesíteni és egy nagyszerű eredménnyel ezüstéremmel az első osztályban sikerüt meglepni a szülőket, szurkolókat és az egyesületet is.

Az idei a szezonban így a minimális elvárás az volt, mivel a csapat egyben maradt, hogy ismét kerüljünk a legjobbak közé.

Nagyon nagy öröm, hogy játékosaim közül többen a felnőtt csapatban bemutatkoztak és helyet követeltek a kezdő csapatban is! Kiemelendő még hogy az U17-es korosztályból többen is lehetőséget kaptak és éltek is vele, ez a jövőre nézve is biztató.

Az ősz folyamán további játékosok tértek vissza, ami azt jelenti, hogy jó az irány, az elképzelés, de az is igaz, hogy nagyon nehéz volt bekerülni a keretbe is, nemhogy a kezdő tizenegybe!

A tavaszi szezont Pest vármegye legjobb 8 csapata között kezdtük meg. Döcögős játékkal a Budakalász ellen, de sikerült megnyerni a mérkőzést, ami megadta az alaphangot, de jött a Sülysáp elleni rangadó és pofon, ami után sikerült felébredni.

Átbeszéltük, ha el akarjuk érni a céljainkat nem nagyon fér bele túl sok elhullajtott pont.

Szerencsénkre az erős mezőnyben körbeverések voltak, mi is hullajtottunk pontokat, különösen fájó volt a Vecsés elleni hazai döntetlen, amit a helyzetek alapján gólokkal kellett volna nyernünk. Úgy gondolom, a Sülysáp elleni idegenbeli bravúros győzelem volt a fordulópont, ahol jó játékkal sikerült a mumust legyőzni. A Abony ellen játszottunk idegenben és itthon is két jó mérkőzést, az itt megszerzett 6 pont pedig sokat ért a végelszámolásnál.

Az egyik legjobb mérkőzést viszont haza pályán, viharos időben ennek ellenére sok szurkoló előtt játszottuk a Pomáz ellen. Igaz döntetlen lett, de itt is több helyzetet kihagytunk, de nem voltunk szomorúak, mert kezünkben marad a sorsunk és a hajrára 1 pont előnnyel érkeztünk. Váratlan pontvesztés Szentendren, ahol is egy tucat 100 százalékos gólhelyzetet hagytunk ki és a végén örülhettünk a döntetlennek. Szerencsére vetélytársaink is botlottak, így a vége előtt sikerült bebiztosítani a bajnoki címet.

Itt szeretném megköszönni Fenyes Nándornak és Sárközi Szabolcsnak a rengeteg segítséget, nélkülük ez nem sikerült volna

1999-ben még játékosként, így közel negyed évszázad után pedig edzőként sikerült a bajnoki arany bezsebelése! Mindkét érem örök emlék marad.

Köszönöm a szurkolóknak SZÜLŐKnek, hogy végig bíztak bennem és a csapatban és idegenbe is elkísérték a csapatot, hazai mérkőzések után a vendéglátást. Köszönöm Nagykata Város Önkormányzatának és a szponzoroknak a támogatást.

Mindenkinek jó pihenést kívánok.

Hajrá, Nagykáta!